2018. január 24., szerda

Újvilág

Kedves Adományozóink!

Ez a bejegyzés most adományozóinknak szól: régieknek és újaknak.
Több megkeresés is érkezett mostanság, hogy tart-e még a ruhastop, s meglepődtünk, hogy még mindig megtaláljátok nyári hírünket. Talán valamiért a keresők nem kedveznek annak, hogy megtalálja mindenki a ruhazárlat nyárvégi feloldását, mindenesetre biztosak lehettek benne, hogy újra fogadunk ruhákat - kb. egy hónapig volt csak lent a sorompó.

Fontos azonban, hogy ez a kérdés újra kerülget minket, mert ami a zárlatot okozta, nem múlt el, csak átalakult, s nem is magától, hanem a kezeink között.



Az a cég, amely olyan sok adománybolt keletkező textilhulladékát elszállította újrahasznosításra, már nem érdekelt az ügyben - talán azért, mert olyannyira alacsony lett a textilhulladék piaci értéke a világban. Akik ezt a cikket olvassátok, biztosan rágjátok már egy ideje ezt a csontot, de az tuti, hogy az íze a szátokban van: mennyire őrületes a gyenge minőségű ruhaneműk túltermelése, s hogy de jó lenne tenni valamit, s hogy akkor mit. Jól teszitek, hogy hoztok nekünk olyat, amit kinőttetek, meguntatok. Jól teszitek, ha nálunk vásároltok, akár sokkal jobb minőséget, mint amilyet megengedhetnétek magatoknak, ha új ruhaként akarnátok hozzájutni.


Viszont itt egy kis kanyar az úton, amit persze nem nehéz bevenni, de fontos kimondani: ha lyukas, javított, foltos, szakadt ruhaneműt hoztok, az nekünk nem segítség a munkánkhoz, mert gondolhatjátok, hogy a nagy túltermelés és túlfogyasztás mellett milyen mennyiségű ruhaadomány borít el bennünket, s ebben a mennyiségben milyen sok lehet a száz százalékosan jó minőségű.

Izgalmas etikai és szociális kérdés ez, mert igen: egy barackfoltos, egyébként gyakran mosott rugdalózó még emberi viselésre alkalmas és nem a vegyes hulladékban illene kikötnie, ám nincs már az a rászoruló, aki egy garast is adna érte - konkrétan száz forintot se -, mert tudja, hogy kicsit tovább túr és ott lesz neki a szuper jó darab. Kivétel, ha valami selyem vagy bőr, s már anyagáért megéri megvenni 150 Ft-ért.
Mi nem tudjuk eladni, ami barackos, nem tudjuk eladni, ami mindenütt bolyhos vagy már áttekinthetsz a hátán a szálak közt. Az utóbbival még egyszerűbb jól s méltón bánni: továbbadományozzuk olyan szervezeteknek, akik ingyen adnak tovább ruhákat. Az előbbi azonban, tehát ami lyukas, foltos, már ezeknél a szervezeteknél is kellemetlen, hiszen van miből válogatni - mi nem adjuk tovább. Mit kezdünk azonban vele?

Ez a kérdés a legégetőbb és leginkább költséges és/vagy kicsit sem ökologikus megoldásokat vonz magához. Azaz mi megtesszük, ami tőlünk telik - a ruhastop óta gőzerővel szelektálunk tovább és tovább, alapanyagok szerint, közvetlenül eljuttatva az újrahasznosítás helyére, amit csak lehet. Van pár ösvény, amin gyakran járunk, de nincs mindenre megoldás. Egyelőre. Egyelőre nincs megoldás a kevert anyagú, lyukas, foltos Zara-blúzokra, szétfeslett gyereksapikra, akkor sem, ha valaha 16000 vagy 5000 Ft-ba kerültek.
Van megoldás a farmerre, javarészt pamutra, szakadt lepedőre, törölközőre. Újrahasznosítunk mi magunk is, mert nekivágtunk egy ideje a saját termékek gyártásának, de az annyira kis léptékű még, hogy nem jelent feloldást. S biztosan van még pár út, amiről nem is tudunk, pedig elég jól járható volna.



Szóval nyakig benne vagyunk - veletek együtt (!) - ebben a rongylavinában, és csak sodródunk, sodródunk. Azért persze nem adjuk fel, mert hát miért is tennénk? Már így is egészen erős fékeket dobunk együtt a rendszerbe az adománybolt közös fenntartásával. Ezért mindenkinek hálásak vagyunk, nem annyira a karmapontok miatt, inkább csak úgy, hisz így levegőt tudunk venni az életben. Ez egy szuper misszió, bárkinek ajánljuk.

Azért azonban, hogy a terheket jobban elosszuk egymás közt, a segítségetek kérjük. Tudjuk, hogy magánszemélyként is nehéz méltó módon megszabadulni a lyukas-foltostól, de mégis arra kérünk Titeket, hogy erre ne nálunk keressétek a megoldást. Nálunk egyelőre nincs rá. A törölköző, ágynemű, takaró, ha foltos, szakadt, vigyétek kutyamenhelyre, a többit sajnos nem tudjuk mi sem megmondani. Az erősebben nyúzott, de még hordható dolgaitokat elhozhatjátok továbbra is hozzánk, mert tudjuk őket kezelni, de ha tudtok szuper helyet, ahol ingyen adják a rászorulóknak, vigyétek közvetlenül oda. Régi és retró darabokra abszolút nyitottak vagyunk: a 20-as évektől a 90-esig jöhet bármi, ha a moly is megkímélte. Tudjátok, itt is érvényes a divat: akár örökkön forgó áramlataival, akár mulandó hullámaival.
A műszál az igazi ellenség, és rajtunk a világ szeme, hogy kitaláljuk, mi a jó eget lehetne kezdeni a sok poly-val a 21. század végére. :) Tudjuk, vannak már kísérletek rá, és drukkolunk is nekik, hogy hosszútávon hozzanak jó megoldásokat. A fejünket mi is törjük buszon-villamoson.


A másik üzenetünk pedig az, hogy a ruhákon kívül természetesen örömmel fogadunk konyhai eszközöket, mert nagyon nagy igény van rá, s lehet, nálad épp ott roskadozik tőle a kamrapolc. Fogadunk társasjátékot, ékszert, könyvet, lakberendezési holmit - leszámítva a bútorokat -, hanglemezt, CD-t, DVD-t és természetesen könyvet!! Sporteszközt (kenunál kisebb :D ), ékszert, működő elektronikus cuccot és még amit csak akartok.

Szóval gyertek és figyelmeztessétek utastársaitokat is, hogy mi a pálya ruhafronton. Az adományokat eztán sem vizslatjuk, ellenőrizgetjük, mert azt nem bírja a gyomrunk, inkább csak beszélünk a dologról, hogy ne a szőnyeg alól fortyanjon elő, amikor már késő, s akár a boltunk fennmaradását kezdi el ujjacskájával fenyegetni.

Köszönjük minden olvasónk szíves figyelmét. A vészmadár rádió átvált csivitelésbe, s mosolyogva válogatja tovább a világ holmiját.