Beci, ESC önkéntesünk tanul és blogol. Adományboltbéli víg napjai egy éven keresztül tartanak, fél év sem kellett és lassan megtanul nemet is mondani.
Második lecke: tanulj meg nemet mondani!
Amióta a Filantrópia szigetén dolgozom, sok mindent tanultam a
határozottságról.Például azt, hogy a szakadt ruhákra igenis nemet kell mondani, bármilyen szép gesztus is az adományozótól, hogy a nem használt cuccai nem a kukában végezték, hanem hozzánk kerültek. Egyszer valaki az adomány átadása közben azt mondta nekem, hogy nem tudja milyen állapotban vannak a ruhák de "inkább maguk dobják ki, mint én". Akkor csak elképedni tudtam de azóta megtanultam már kedvesen de határozottan elutasítani azt, ami nyilvánvalóan eladhatatlan.
Azt is megértettem, hogy a segítőkészséggel milyen könnyen (és akár akaratlanul is) vissza lehet élni. Összemosódnak néha a keretek, mindenki mesél magáról, a napjáról, hogy éppen hogy érzi magát s azon veszem észre magam, hogy már 15 perce hallgatom, pedig hátul van vagy négy- öt zsáknyi adomány, amit még nem néztünk át s amúgy is nagyon kell pisilnem. Szóval nem egyszerű, de kezdem már látni és érezni a határt a kedvesség és segítőkészség egészséges és eltúlzott változata között, és azt is kezdem érteni, hogy lehetünk úgy őszintén kedvesek és érdeklődők, hogy közben saját magunkat is szem előtt tartjuk és odafigyelünk magunkra és a dolgunkra, és amikor valami már nem jó nekünk (vagy a helynek, ahol épp dolgozunk ugye) akkor kedvesen, de határozottan azt mondhatjuk, hogy NEM.
