Kedves blogolvasók!
Csodálatos volt a tavasz Budapesten és ezt még a borús idő sem ronthatta el. Végre elkezdődött a szabadtéri koncertek időszaka, ami számomra az egyetlen vigasztalást nyújtja a kánikulában. Most szeretném elmesélni a gumicsizmás és estélyis élményeim és egy új zenekart is ajánlanék nektek.
A bakancslistás: Opera
Óriási élmény volt pár családtagommal megosztani ezt az estét. A Carmina Buranat néztük meg, ami előtt még a zenekar eljátszott pár részletes Mozart és Vivaldi klasszikusaiból. Majd egy szünet után kezdődött az opera az elsöprő energiájú nyitánnyal, amitől minden porcikám borsózott. Modern feldolgozás volt fényshoval és kortárs balettel, de mégis valami ősi energia sugárzott a színpadról. Úgy gondolom ez tökéletes választás volt első operaélménynek. Ismerős és ikonikus, ugyanakkor meg érthető és rövidsége miatt (1 óra) abszolút nem merített ki minket.
Az opera épülete meg abszolút lenyűgözött. Filmbe illő látvány.
Éjszaka a temetőben
A 2025-ös emlékhelyek napja alkalmából a Fiúmei úti sírkertben a Qjúb előadta a Radnóti Miklósról szóló előadását, az Ázott hajában hét halott bogár ragyog-ot. Már az odajutás is emlékezetes volt. Sötétedés után kellett megtalálnunk a helyszínt a temetőben. Teljesen zarándoklat hangulata volt.
Egy akusztikus estét képzeltem el. Csöndes megemlékezésre készültem. Ehelyett egy extravagáns és a végletekig kidolgozott show-ban lehetett részünk, ami a megjelenített életút miatt, mégis meghökkentő és tragikusan szomorú volt. A Kossuth-mauzóleumot használták előadói térnek és vászonnak, ami még több drámával töltötte meg az estét. Kihasználták a műemlék minden szegletét, néha hajmeresztő volt nézni, ahogy veszélyes pontokra is felmásznak. Ahogy nőtt a tragédia, úgy emelték ők is a tétet.
A fényvetítés külön megér egy misét. Nagyon sokat dolgoztak rajta és meg is látszott. A legjobb fényshow, amit valaha láttam.
A belfesztnek nagyon jó volt a felhozatala idén. Két koncertet is megnéztem.
Az első a Platon Karataev volt. A hangulatukhoz illően az esőben játszottak a Szabadság téren. Egészen vallásos élmény volt így hallgatni őket. Még az önkéntességem elején volt alkalmam egy nagyon meghitt, akusztikus verzióban is meghallgatni őket, de így teljes zenekarral éri el a zenéjük az igazi fagyos, szívbemarkoló, de felemelő hatását.
A másik zenekar, akit volt szerencsém megismerni, az örmény Lav Eli. Egészen pontosan az csellósukat ismertem meg korábban, aki szintén önkéntes és nagyon jó barátom lett az utóbbi időben, így alig vártam már, hogy hallhassam őket élőben. Nagyon pozitív és felemelő a zenéjük és elragadóan közvetlen az előadásuk. Végig kommunikáltak a hallgatósággal, igazi közösségi élmény volt. Külön ajánlom a Boldog Hercegről írt dalukat.
Utolsó időszakom önkéntesként
Nemsokára véget ér az önkéntességem, így a saját kis projektemen is dolgozom. Megtanultam hímezni és szeretném, ha együtt szépíthetnénk a ruháinkat és eltöltenénk egy idilli délutánt a természetben. Szeretettel várok majd mindenkit a Filantrópia hímző workshopjára!
Nemsokára jelentkezünk a részletekkel.
Addig is remélem senki nem kap hőgutát és jól telik a nyaratok!
Barbi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése