Bolditól azttanultam, hogy a kedvesség nem hiábavaló. Ő rendkívül félős, viszont csupaszív lélek. Egyik alkalommal az ideiglenes gazdijával tértek be. A gazdi mesélt róla, hogy milyen szomorú körülmények közül érkezik, nehéz neki még beilleszkedni. Boldizavarában egy kicsit bepisilt a boltba, gond nélkül feltakarítottuk . Pár nap múlva pedig beszalad a lány, egy csokival a kezében:,, Ezt Boldi küldi, nagyon sajnálja és reméli, hogy többet nem fordul elő.” Néhány nappal ezelőtt pedig épp azúton találkoztam velük, megálltunk beszélgetni és kiderült, hogy lesz új, igazi otthona. Annyira jó hír! Hajrá Boldi, hajrá mentett kutyusok!
asegítségünkre, a megértésünkre, egy-két kedves szóra. Sokszor elmondta, hogy milyen nehéz az utcán, hogy ő nem rossz ember, csak elveszett ebben az életben. Mint kiderült négy nyelven beszél. Szörnyű volt látni, ahogy a többi vásárló nézett rá,mikor megjelent nálunk, mintha egy marslakó lenne. Hahó emberek, ő is közénk tartozik, ne bámuld, ne nézz undorral rá, segíts, ha tudsz! Mindig volt pénze, egyetlen egyszer sokallt egy övet, és egy fiatal, roma fiú ajánlotta fel neki, hogykifizeti. Végül persze elvitte olcsóbban, és kifele menet odaszólt a fiúnak:,, Azért kösz, kishaver”. Egy pillanatra mintha minden lélegzet megállt volna a boltban. Őszintén remélem, hogy jól vagy, s megtalálod újra a helyedet. Ja és van néhányelég vagi övünk, várunk!
Arra még nemegészen jöttem rá, hogy a cowboytól mit tanultam. Minden esetre sosem gondoltam volna, hogy életem első lánykérése egy cowboynak öltözött, dilis figura szájából fog elhangzani. S bár tudom, hogy elraboltam a szívedet, jól táncolsz, jólénekelsz, még aktmodellkedsz is, álmaid szerint pedig egy nap te leszel Budapest arca (adja Isten), de ne haragudj, vissza kell utasítanom ezt az ajánlatot.
A vizsgámrakészülve pedig pláne sokat tanultam, de nem csak Ady szerelmi életéről, a verslábakról, Shakespeare drámáinak jellemzőiről, vagy a felvilágosodás irányzatairól. Sokkal inkább arról, hogy milyen ha egyedül kitalálok egy célt, milyen átböngészni egy teljesen más, ismeretlen rendszert, hivatalokba, fordítóhoz járni, jelentkezni ide, jelentkezni oda, elrontani a jelentkezést, összeszedni magam, megoldani mindent. A legnagyobb kihívás az volt, hogy saját magamat kellmotiválnom, hiszen nem noszogatnak, hogy tanuljál fiam. Neked kellett bicikli Kriszti, tekerjed! Amikor lemondasz eseményekről, az alvásodról, vagy úgy az egész szabadidődről azért, hogy tanulj, nem az élet legmurisabb szakasza. Viszontsemmiért sem adnám, azt a szabadságérzetet, a rizottót, azokat az öleléseket, amik a vizsga után vártak rám. Hogy már tudom, megtettem mindent, ami tőlem telt, ahhoz hogy az életem következő szakaszába lépjek, már csak várni kell. Vagy, hogyismét azzal tölthetem az időmet, ami igazán feltölt, pl.: élvezni a szombat reggeli napfényt a teraszon, bolhapiacozni, olasz recepteket tanulni, éjjel háromkor tojásrántottát sütni az éhező barátaimmal, lötyögni céltalanul a városban, vagy éppegy spontán, portugál tagokkal töltött éjszaka után napfelkeltét nézni a várból. Csak úgy kalandozni, lenni, sodródni, érezni, hogy fiatal vagyok, hogy előttem az élet, s hogy most minden olyan jó!
